Laptop és mobiltelefon szervizek gyűjteménye

Laptop szervizek listája

Az alábbi hivatkozásra kattintva megjelenítheti a Laptop szervizek listáját…

Érdekel

Mobiltelefon szervizek listája

Az alábbi hivatkozásra kattintva megjelenítheti a Mobiltelefon szervizek listáját…

Érdekel

Kedves Látogató!

Oldalam létrehozásának célja nagyon egyszerű. Szeretnék segítséget nyújtani azon „sorstársaknak”, akik hasonló problémával küzdenek, vagy küzdöttek laptop, vagy éppen mobiltelefon javítása, szervize kapcsán. Előfordult már veletek is, hogy kicsit megfáradt, vagy éppen javításra szoruló notebookotokat, vagy mobilotokat nem tudtátok hol –javíttathatnátok? Alapelv természetesen, hogy a garanciális időtartam alatt a megfelelő gyártói szervizt kell felkeresnünk. Sajnos számomra azonban sokszor nem volt egyértelmű, hogy melyik kirendeltségükhöz, vagy szervizükhöz fordulhatnék. Nagyon sokan ütköznek olyan problémába, hogy mobiljukat, vagy laptopjukat kisebb, márkafüggetlen boltokban vásárolják. Az ilyen boltok egy része, – kérdéses jövője mellett -, mindössze bolti garanciát ad, ami valljuk be, nem egy biztató jövőkép. Persze, előfordul gyártói garanciás mobiltelefon vagy laptop is a kisebb boltokban, azonban az ügyintézés menete nem minden esetben zökkenőmentes. Az oldalon megpróbáltam összegyűjteni a legnagyobb és legmegbízhatóbb szervizeket (márkafüggően és márkafüggetlenül) laptopok és mobiltelefonok javítására, hogy ezzel támogassam a probléma gyors megoldását.

Ká Ef

tulajdonos, javitás-szerviz.hu

grancia

Fogyasztói jogok hibás termék esetén

Minden ember életében előfordul, hogy a legnagyobb körültekintés ellenére olyan terméket vásárol meg, melyről utóbb kiderül, hogy hibás vagy nem felel meg szerződésben foglaltaknak. A legtöbb esetben olyan pár ezer forintos tételről van szó, amely miatt nem szívesen mennénk bíróságra, ugyanakkor veszni sem hagynánk a termékre kifizetett összeget. Az alábbiakban található hasznos információkkal az Európai Fogyasztói Központ a fogyasztóknak kíván segítséget nyújtani annak érdekében, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egy termék meghibásodása esetén felmerülő minőségi kifogásukkal hová kell fordulniuk, továbbá, hogy milyen jogok illetik meg őket.

Mikor beszélhetünk hibás teljesítésről?

A teljesítés hibás, ha a termék a teljesítés idején nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül továbbá egy dolog szakszerűtlen szerelése, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős (az eladó alkalmazottja, megbízottja, aki kiszállt a helyszínre összeszerelni a bútort). A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a vevő maga végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Kihez forduljunk, ha a megvásárolt termékkel kapcsolatban minőségi kifogásunk van?

Fontos kiemelni, hogy amikor egy fogyasztó terméket vásárol, a vásárlás kapcsán a termék eladójával kerül szerződéses jogviszonyba. Tehát a termék meghibásodásával kapcsolatos panaszunkkal minden esetben ahhoz a kereskedőhöz forduljunk (abba a boltba fáradjunk vissza), ahol a terméket megvásároltuk.

Sok esetben sajnos előfordul, hogy a fogyasztó az eladótól azt a tájékoztatást kapja, hogy a hibás termék miatti panaszával forduljon a szervizhez vagy a gyártóhoz. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az ilyen tájékoztatást a fentiekben kifejtettek miatt nem vagyunk kötelesek elfogadni, mivel minden esetben a terméket értékesítő forgalmazó lesz a termékhez kapcsolódóan a jótállásra, illetve szavatosságra kötelezett fél.

Mit jelent a szavatosság és a jótállás?

A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival. Magyarországon a szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

A szavatosság mellett Magyarországon létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a forgalmazó (eladó) jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatunk.

Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

Hibás teljesítés esetén milyen szavatossági igényt érvényesíthetek az eladóval szemben?

Hibás teljesítés esetén az alábbiakban felsorolt négyféle igényt érvényesíthetjük az eladóval szemben:

  • Elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, melyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen (például a meghibásodott termék már egy kifutott szériába tartozik,, és emiatt a csere nem lehetséges), vagy ha az az eladónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget (pld: egy nagy értékű terméknél egy néhány ezer forintos, kicserélhető alkatrész hibája miatt nem indokolt az egész termék cseréje) jelentene, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
  • Ha az előbbiek alapján sem kijavításra, sem kicserélésre nincsen jogunk, vagy ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, akkor a fogyasztó választhat, hogy megfelelő árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől (visszakérheti a vételárat). Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Milyen jogaim vannak, ha a termékre a jogszabály szerint kötelező jótállás vonatkozik és a termék meghibásodik?

Amennyiben a megvásárolt termék a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik és az egy éves kötelező jótállást időtartama alatt a vásárolt termék meghibásodik, a fogyasztó ugyanazokat az igényeket érvényesítheti az eladóval szemben, amelyeket a szavatosság esetében. Így lehetőségünk van – az előző pontban meghatározott sorrend szerint – kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást kérni, illetve elállni a szerződéstől.

Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?

A szavatossági jogok érvényesítése során – a jótállás (garancia) alapján gyakorolható jogaival ellentétben – a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már megvolt, így a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségeket is a fogyasztónak kell viselnie.

Fontos azonban kiemelni az 1999/44/EK irányelv által valamennyi Európai Uniós tagállam számára előírt minimumszabályt, amely szerint a fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében tehát a szavatosság esetében az első hat hónapban jelentkező hiba miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett. A 6 hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén már a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani (pld: egy szakértő testület vagy szerviz szakvéleménye beszerzése útján), hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt.

A fentiekkel szemben a kötelező jótállás a fogyasztóra nézve kedvezőbb, ugyanis a jótállás teljes időtartama alatt (1 év) az eladót terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ne feledjük, hogy a kötelező jótállás csak a Korm. rendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikkek esetén illet meg bennünket.

Meddig érvényesíthetjük a szavatossági jogainkat?

A jogszabály előírja, hogy együttműködési kötelezettségünk alapján a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást a jogszabály szerint kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A szavatossági igényeket a teljesítéstől (a termék átvételétől) számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük. Amennyiben használt termékről van szó, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.

Ha az igényünket menthető okból nem tudjuk érvényesíteni (pl. hosszabb külföldi tartózkodás vagy tartós betegség esetén), vagy akkor, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt dolog esetében három év lesz. Ebben az esetben sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hat hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor fennállt.

Kötelező jótállás érvényesítésére a vásárlástól számított egy évig van lehetőségünk.

A termék 3 napon belül meghibásodott, mit tehetek?

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztót 3 munkanapon (a szombat és a vasárnap munkaszüneti napnak számít, függetlenül attól, hogy esetlegesen a kereskedő akkor is nyitva tart!) belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. Fontos tudni, hogy egyéb termékek esetén ilyen jellegű „cseregarancia” nem illeti meg a fogyasztót!

Szavatossági jogunk érvényesítésekor kötelesek vagyunk-e elfogadni, ha üzlet visszatérítés helyett a termék árának levásárlását ajánlja fel?

Nem! Ugyanis a hibás termék vételárának üzletben történő levásárlását a jogszabály nem ismeri, ilyen szavatossági igényről nem rendelkezik. Természetesen amennyiben a levásárlás lehetősége megfelel számunkra, érdemes lehet azt elfogadni a további viták megelőzése érdekében.

Mit jelent a szerződéses jótállás ?

A szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik. A szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki. Pl. ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre (pl. mosógépre), az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az 1 éven túl vállalt garancia tartalmát és feltételeit azonban az eladó maga határozhatja meg.

Az ilyen szerződésen alapuló jótállás lehet akár részleges is. Például amikor az eladó csak a hibás termék kijavítását vállalja, de kicserélést már nem biztosít.

Mi a teendő, ha azt tapasztaljuk, hogy a vásárolt termék meghibásodott?

A vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét a minőségi kifogásról.

A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti

  • a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
  • a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
  • a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
  • a hiba bejelentésének időpontját,
  • a hiba leírását,
  • szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
  • a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.

Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. Továbbá a jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.